Jó éjszakát mindenkinek! Tegnap elég sokkoló volt az a tudat, hogy egy szépen felöltözött, gyönyörű hajjal megáldott Hizaki PASI? Mert amikor én megtudtam, tényleg megijedtem. Ezután megnéztem egy interjút, mert képtelen voltam elhinni. Természetesen ott is megállt az eszem. Megszólalt férfihangon egy női ruhába öltözött Hizaki. Hát eldobom az agyam! - Az általam megnézett videót ITT meg lehet nézni.- Igazából pillanatnyilag nem tudom mit csináljak. Úgy gondoltam leülök és megnézek egy filmet. Előkerestem a rengeteg DVD közül az Inception c. filmet és beraktam a laptopba, majd hozzádugtam a TV-hez. Igen, van egy ilyen jó kis kábel itthon, ami megoldja ezt a gondot. Gondoltam egyet, mi lenne, ha kihoznék egy párnát. Meg is tettem, de hiányzott még valami. Hát persze! Egy takaró! Azt is hoztam magamnak és kényelmesen elhelyezkedtem a kanapén. Valójában rohadtul kényelmetlen kanapénk van, de pillanatnyilag nem volt jobb ötlet. A földön nem fogok feküdni!! Azért azt már mégsem. Egy szó, mint száz, ledőltem, hogy majd filmezek. Aha, persze. Én is így gondoltam, de a testemnek nem volt elég az egy óra alvás reggel 5-6 között ezért hihetetlenül gyorsan elaludtam. Rólam tudni kell, hogy nem tudok elaludni filmek alatt. Legalábbis nagyon szélsőséges esetekben fordul elő, mint például ha beteg vagyok - ami teljesen érthető- vagy ha túlságosan keveset aludtam. Ma pedig az utóbbi történt. No, nem mintha bánnám, hiszen iszonyatosan jól esett pihenni egy kicsit.
Biztos megfogalmazódott benned a kérdés, hogy napközben nem voltam-e fáradt?! De igen, az voltam, viszont hála a reggeli -nagyon finomra sikerült- tejeskávémnak nem látszott rajtam. Pörögtem, beszéltem egész nap, még futni is tudtam tesiórán. Nem mintha alapból nem tudnék futni, csak kényszerből nem szeretek. Ehhez képest a mai napom jól ment. Azonban volt, amin már tényleg nevetnem kellett. Az utolsó óránk elmaradt, de előtte még megtartottak egy INFORMATIKA órát, aminek semmi -ismétlem- SEMMI értelme nem volt.
Most pedig eszembe jutott egy téma, amiből kis vita kerekedett órák után. A LEAUGE OF LEGENDS. Akárki akármit mondjon is, egy fos az egész. Sajnálatos módon tapasztalatból mondom, hogy egy nagy kalap kaki. Anno még volt egy egész pontosan három hét az életemben -aminek annyi értelme volt mint a LOL-nak- amikor minden egyes nap azt néztem, hogy mások hogyan ,,játszanak" ezzel. Lehet egyáltalán játéknak nevezni? Mert szerintem még azt sem érdemli meg. Jó, na, nem fogom fikázni, mert még a végén megkapom, hogy hogy lehetek ilyen ember stb. Inkább rajzolok, írok meg próbálom lefoglalni magam, minthogy értelmetlen dolgokkal töltsem az időmet.
Délelőtt azon gondolkoztam, hogy milyen már, hogy szinte mindennap írok valamit -már vagy két éve csinálom, kisebb nagyobb megszakításokkal- és erre megbuktatnak magyarból? Elég gáz, nem? Az igaz, a drága egyetlen kegyetlen tanárnő nem tudja mivel töltöm az éjszakámat. Itt az írásra gondolok!! -Rossz az aki rosszra gondol..- Így belegondolva, lehet mondani kellene neki. Bevallom, nincs kedvem hozzá. Éppen elég nekem, ha magamnak írok. Ezt sem azért fogalmazom meg már második napja, mert másoknak akarok imponálni, hanem azért, mert ez legalább leköt. Valamilyen szinten még talán fejlődök is tőle. Emberileg. Az írás segít, hogy a véleményemet finomabban tudjam megfogalmazni úgy, hogy ne bántsam meg az embereket, hiszen ha akarom, tudok úgy beszélni órákon keresztül, vagy hosszan írni, hogy egyetlen szó káromkodás sincsen benne. Jó, erre a sok olvasás tanított, de na. Akkor is!
A mai napba ennyi fért bele, nem tudok róla, hogy lenne még mondanivalóm. Ne számítson senki itt kilométer hosszú írásokra!
Így estére ezt mindenkinek ajánlom meghallgatásra: the GazettE - 13 stairs.
Link: https://www.youtube.com/watch?v=JWwDC4fMVqc
Jóéjt kedveskéim!
Xoxo.
Biztos megfogalmazódott benned a kérdés, hogy napközben nem voltam-e fáradt?! De igen, az voltam, viszont hála a reggeli -nagyon finomra sikerült- tejeskávémnak nem látszott rajtam. Pörögtem, beszéltem egész nap, még futni is tudtam tesiórán. Nem mintha alapból nem tudnék futni, csak kényszerből nem szeretek. Ehhez képest a mai napom jól ment. Azonban volt, amin már tényleg nevetnem kellett. Az utolsó óránk elmaradt, de előtte még megtartottak egy INFORMATIKA órát, aminek semmi -ismétlem- SEMMI értelme nem volt.
Most pedig eszembe jutott egy téma, amiből kis vita kerekedett órák után. A LEAUGE OF LEGENDS. Akárki akármit mondjon is, egy fos az egész. Sajnálatos módon tapasztalatból mondom, hogy egy nagy kalap kaki. Anno még volt egy egész pontosan három hét az életemben -aminek annyi értelme volt mint a LOL-nak- amikor minden egyes nap azt néztem, hogy mások hogyan ,,játszanak" ezzel. Lehet egyáltalán játéknak nevezni? Mert szerintem még azt sem érdemli meg. Jó, na, nem fogom fikázni, mert még a végén megkapom, hogy hogy lehetek ilyen ember stb. Inkább rajzolok, írok meg próbálom lefoglalni magam, minthogy értelmetlen dolgokkal töltsem az időmet.
Délelőtt azon gondolkoztam, hogy milyen már, hogy szinte mindennap írok valamit -már vagy két éve csinálom, kisebb nagyobb megszakításokkal- és erre megbuktatnak magyarból? Elég gáz, nem? Az igaz, a drága egyetlen kegyetlen tanárnő nem tudja mivel töltöm az éjszakámat. Itt az írásra gondolok!! -Rossz az aki rosszra gondol..- Így belegondolva, lehet mondani kellene neki. Bevallom, nincs kedvem hozzá. Éppen elég nekem, ha magamnak írok. Ezt sem azért fogalmazom meg már második napja, mert másoknak akarok imponálni, hanem azért, mert ez legalább leköt. Valamilyen szinten még talán fejlődök is tőle. Emberileg. Az írás segít, hogy a véleményemet finomabban tudjam megfogalmazni úgy, hogy ne bántsam meg az embereket, hiszen ha akarom, tudok úgy beszélni órákon keresztül, vagy hosszan írni, hogy egyetlen szó káromkodás sincsen benne. Jó, erre a sok olvasás tanított, de na. Akkor is!
A mai napba ennyi fért bele, nem tudok róla, hogy lenne még mondanivalóm. Ne számítson senki itt kilométer hosszú írásokra!
Így estére ezt mindenkinek ajánlom meghallgatásra: the GazettE - 13 stairs.
Link: https://www.youtube.com/watch?v=JWwDC4fMVqc
Jóéjt kedveskéim!
Xoxo.
No comments:
Post a Comment